A modern építészetben vagy házak és lakások felújítása során kiemelkedő szerepet kapnak az épületek hőveszteségét célzó intézkedések.
Ez túlnyomórészt az épületek szigetelésével történik meg, melynek során az adott építményt kompozitanyagú szigetelőrendszerrel burkolják be. Az új, modern ablakok beépítésével az épület hermetikusan bezáródik, s ezáltal lehetetlenné válik a beltérben keletkező nedvesség kijutása. Nagy mennyiségű nedvesség keletkezik mosáskor, főzéskor és a hálószobában, elsősorban a nem megfelelő szellőztetés következtében. A modern ablakok esetében a nedvességet az épületszerkezet nyeli el. Bizonyos idő eltelte után az ablakok és az ajtók körül telítődik a szigetelőanyag (PU-hab), ennek következtében rosszabbodnak a hőszigetelő tulajdonságok.
A fent leírt tények összességében az épület hőveszteségének növekedését eredményezik, egyúttal a felületi hőmérséklet csökkenését a falak belső oldalán, ami a penész kialakulásának kockázatához vezet.
A Soudal és Illbruck rendszerek garantálják a „BELSŐ szilárdabb mint a KÜLSŐ“ elvet, mégpedig a páravédelem segítségével. Az épület a belső oldalról védve van a nedvesség hatása ellen (nem kielégítő szellőztetés), kívülről pedig ugyancsak védelmet biztosít a páraáteresztő membrán vagy szigetelőszalag, mely lehetővé teszi a nedvesség elvezetését a kültérbe, egyúttal pedig védi az összekötő fugát víz bejutása ellen és erős záporok esetén.
A hosszú élettartam, az összeszerelés minősége, a helyes tömítés és az anyagok gazdaságos felhasználása, valamint az energiatakarékosság - ezek a fő szempontok egy-egy építkezés során. A legtöbb hő a nem megfelelő hőszigetelés és a nem minőségi módon beszerelt ablakok következtében távozik az épületekből. Ha a keretet mechanikus úton rögzítik és azt csak purhabbal borítják be (szigetelőszalag nélkül), melyet a továbbiakban vakolattal, esetleg szigetelőanyaggal fednek be, a későbbiekben a pórusokon át vízpára távozhat, és a tömítetlen pontoknál bejuthat a purhabba. Az a nedvesség hatására degradálódni kezd, és így fokozatosan rosszabbodnak az ablak hő- és hangszigetelő tulajdonságai. Ilyen feltételek mellett a penész is megfelelő táptalajt kap.
Az objektum tökéletes szigetelésével az csaknem tökéletesen hermetikusan záródik, eközben a nem megfelelő szellőztetéssel kombinálva idővel nedvesedni kezd a purhab a fugában, s ezáltal sérülnek a nyílászáró környékén levő fugák hőszigetelő tulajdonságai. Ez az állapot okozza a fuga hőellenállásának csökkenését, az értékes hő kiszökését, valamint a nedvesség, penész és gombásodás kockázatának növekedését az ajtók és ablakok körül.
Fő okok:
• ablakválasztás
• olyan ablakrendszerek kiválasztása, melyek nem teljesítik az adott objektumra vonatkozó követelményeket (szigetelő üvegek, ablakprofilok, vasalatok)
• elégtelen vagy hiányzó mikroventiláció
• a vonatkozó eljárások figyelmen kívül hagyása az ablakok és ajtók beszerelésénél
• nem megfelelő anyagok használata az összekötő fuga kitöltéséhez
• nedvesség és penész az ajtók és ablakok körül
• szakadások vagy hulló vakolat a nyílás körül
• az összekötő fuga hő- és hangszigetelő tulajdonságainak csökkenése
• a fugák tömítésének sérülése, szivárgás
Az ablakrendszer nem megfelelő kiválasztása vagy a nyílászárók nem szakszerűen elvégzett beszerelése rossz fényt vet a felhasznált termékekre vagy a beszerelést elvégző vállalkozásra, és gyakran rendkívül kellemetlen reklamációs folyamatokat eredményeznek.
Az égést lassító műgyantával átitatott lágyított habalakú poliuretán nyitott pórusokkal. A szalag belső oldalán annak megnövelt szigetelőképességét az impregnálás és az integrált szalag biztosítja. A szalag UV-stabil és hosszú ideig ellenáll az időjárási hatásoknak. Az Illbruck i3 nyílászárók beszerelésére szolgáló tömítőrendszert az Illbruck vállalat fejlesztette ki a német építési törvény előírásai alapján, mely tükrözi az épületekre vonatkozó egyre szigorúbb energiatakarékossági követelményeket. Az ablak az a hely, mely leginkább ki van téve az energiaveszteségeknek, mégpedig egyetlen apró részletnek köszönhetően: ez az összekötő fuga. Ez a kevésbé szembetűnő apróság immár nálunk is egyre nagyobb figyelmet kap, mind az akadémiai közösség, mind pedig a szakma körében. Az EU-tagállamok nagy részéhez hasonlóan a szlovák törvények is pontosan rögzítik a nyílászárók beépítésére vonatkozó előírásokat. Azokat részletesen az STN 73 31 34 Ablakok és külső ajtók - A beépítésre vonatkozó követelmények műszaki szabvány tartalmazza.
A passzív- és alacsony energiaigényű házakra vonatkozó standardok, hasonlóan az egyre szigorodó törvényi előírásokhoz az épületek energiatakarékosságának területén, stimulációt jelentenek minden, a szigetelések terén működő innovátor számára. Az új előreszerelési rendszerrel, mely az ablaknak a homlokzati szigetelésbe való beültetését jelenti, a Tremco Illbruck újra bizonyítja első helyét a piacon. A teljes rendszer a komponens-elven, az egyszerűségen és a hagyományos funkcionalitáson alapul. Egyetlen rendszerként teljesíti a törvényi előírások, a befektetők és a szerelést végző vállalkozások által támasztott legmagasabb követelményeket.
Az Illbruck rendszer esetében a fő terhelést a PR007 tartóprofil viseli. A profil könnyű, könnyen vágható és egyúttal megfelelő szilárdságú az ablak súlyának viseléséhez. A PR007 profil nagy előnye, hogy kombinált rögzítési módot tesz lehetővé. Ez az Illbruck SP340 nagyteljesítményű ragasztóval történő ragasztás és a biztosító rögzítés kombinációját jelenti. Ilyen módon érhető el az összekötőelem maximális teherbírása (min. 200 kg / folyóméter ) és a PR007 profil tömítettsége az épülettel szemben. Az ablakot ezután a PR007 profil alkotta keretbe rögzítik, mégpedig az erre szolgáló csavarok segítségével. A PR007 profil kombinált rögzítési módja gyors és egyszerű. A PR008 szigetelőprofillal együtt rendkívül jó hőszigetelő tulajdonságokat biztosít.
1. Védőfóliák eltávolítása, a vakolás utáni durva szennyeződések eltávolítása. A termékeket belső és külső védőfólia védi. Ezek a fóliák védik a termékeket a szállítás, a manipuláció és a szerelés során felmerülő sérülések ellen. A megrendelő köteles a külső védőfóliákat legkésőbb az átadástól számított 2 hónapon belül eltávolítani. Azok nem garantálnak 100%-os védelmet a kőművesmunkák során. Ezért a kivitelező javasolja, hogy a vakolás előtt a teljes ablakot fedjék le műanyag fóliával. Amennyiben ez nem megoldható, a durva szennyeződéseket közvetlenül a vakolás után benedvesített kőművesecsettel kell eltávolítani.
2. Műanyag ablakok tisztítása és ápolása - Kérjük, az ablakokon ne csak az üveget, de a keretet is tisztítsa - ezzel növeli a műanyag ablak használati értékét. A keret tisztításához szokásos, kereskedelmi forgalomban elérhető, oldószer és durva tisztítórészecskék nélküli tisztítószerek, pl. tisztítótej vagy Pril használható. A makacs szennyeződések eltávolításához ajánlott pl. Fenosol használata. A tisztítószert puha ronggyal vigye fel a felületre, dörzsölje szét, hagyja megszáradni, majd törölje át száraz ronggyal.
3. A tömítés karbantartása - A modern anyagokból készült tömítésnek a többi anyaghoz hasonlóan természetes öregedésnek vannak kitéve. Azért, hogy műanyag ablakainak tömítései minél tovább szigeteljenek víz és huzat ellen, tehát rugalmasak és működőképesek maradjanak, évente 1-2 alkalommal törölje át őket szilikonolajjal, szarvaszsírral vagy kenőzsírral. Ezek kereskedelmi forgalomban elérhető termékek. A PVC- vagy kaucsuk-alapú tömítőprofiloknak nem szabad koncentrált tisztítószerekkel érintkezniük.
4. Víztelenítés - Minden műanyag ablak külső oldalán víztelenítő nyílások találhatók a képződött víz elvezetésére - tartsa azokat tisztán és szabadon. A víztelenítő nyílásokat úgy találhatja meg, ha kinyitja az ablakszárnyat és szemrevételezi a keret alsó oldalát.
5. A vasalat karbantartása - Minden műanyag ablak kiváló minőségű vasalatokkal van felszerelve. A vasalat alkatrészei fogyóeszköznek számítanak, és működésük csak akkor kifogástalan, ha biztosított rendszeres karbantartásuk. A mozgó alkatrészeket savmentes speciális olajjal kell átkenni a könnyű járás érdekében. Ezt a karbantartást legalább évi két alkalommal kell elvégezni.
A műanyag ablakok egyik gyakori meghibásodása a víz kicsapódása az ablakkereten vagy a belső ablaküvegen. Ha a vízpára a szigetelő üvegek közti térben csapódik ki, akkor a hiba oka a gyártónál keresendő - az üvegek közti tér nem zár hermetikusan - az ilyen műanyag ablakot a gyártónál kell reklamálni. Ha viszont a vízpára a műanyag ablak belső oldalán csapódik le - a kereten vagy az üvegen -, az azt jelenti, hogy a helyiségben túl nagy a nedvesség. Az ilyen állapot extrém esetekben a falak nedvesedését és penészedést vonhat maga után.
A vízlecsapódás oka általában a túlzott vízpára-koncentráció - azaz a túl nedves helyiség. Ez a jelenség alapvetően nem megfelelően szellőztetett, keveset fűtött helyiségekben jelentkezik - viszonylag gyakori fürdőszobákban, a konyhában főzéskor és nem kielégítő páraelszívás esetén, de akár száraz helyiségekben is nagyon hideg időben. Ha viszont a jelenség rendszeresen szellőztetett lakóhelyiségekben látható ok nélkül jelentkezik, akkor valami nincs rendben.
A műanyag ablakok párásodásának több oka is lehet:
A műanyag ablak nem megfelelő kiválasztása
A műanyag ablak kiválasztásakor figyelembe kell venni a műszaki paramétereket, melyeket a forgalmazónak alapvetően az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania. A kiváló szigetelő tulajdonságokat biztosító műanyag ablakok modern gyártási technológiáinál a gyártóknak a „túl szűk ablakok által légmentesen lezárt terek“ problémájával kell megküzdeniük, mikor a műanyag ablak nem biztosítja a természetes légcserét a külső és belső környezet között. Figyelembe kell venni az ablak iLV légáteresztési tényezőjét - ez határozza meg a külső és belső környezet közti természetes légáteresztő képességet. Ezen felül a műanyagablak-gyártók az ablakokat többé-kevésbé hatékony szellőztető berendezésekkel szerelik fel - ezek lehetnek mechanikus vagy automatikus vezérlésűek - „mikroszellőzés“ (az ablakszárny kilinccsel való kinyitása, melynek következtében rés képződik), szellőzőrácsok, nyomásszigetelés stb. Hőszigetelési szempontból az ablak minőségét az U (W/m2K) hőátbocsátási tényező határozza meg. Minél kisebb az U érték, annál jobb a hőátbocsátás szempontjából a műanyag ablak minősége. A kisebb hőveszteséggel járó minőségi üvegezés, esetleg keret a magasabb felületi hőmérsékletben is megnyilvánul, azaz kisebb az üvegfelületen a kondenzvízképződés.
A hőforrás nem megfelelő elhelyezése
A fűtött helyiségekben a meleg levegő a hőforrásból egyenesen felfelé, a plafon irányában mozog, ahol lehűl, majd lefelé ereszkedik. Ha a hőforrás (radiátor) a műanyag ablak alatt került elhelyezésre, a meleg levegő az ablak mentén száll felfelé és közben melegíti az ablaktáblát is, ami csökkenti a kondenzációs jelenséget. Ha viszont a hőforrás más helyen került elhelyezésre, az ablaktábla hideg marad, annak hőmérséklete hideg időjárás esetén a harmatponthoz közelít, és kicsapódik rajta a plafontól lefelé ereszkedő levegő.
Az ablakok nem megfelelő elhelyezése és beszerelése
Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk olyan megoldással, mikor a műanyag ablak az épület külső élébe kerül beszerelésre. Ez valószínűleg a legrosszabb módszer, ahogy a műanyag ablak beszerelhető a köpenyszerkezetbe. Ez a megoldás ugyanis automatikusan generálja a kondenzáció problémáját az ablak és a köpeny összekötési pontjánál, és ha ezt egyáltalán működőképesen meg is lehet oldani, annak költségei aránytalanul magasak. Ha a műanyag ablakot úgy szereljük be, hogy annak környezetét legalább szigetelni lehessen, a probléma nem jelentkezik. Szigetelés nélküli köpenyszerkezetek esetén egyszerűsítve elmondható, hogy minél közelebb kerül beszerelésre az ablak a köpeny belső éléhez, annál kisebb a kondenzáció kockázata a bekapcsolási pontokon. Az északi, északkeleti és északnyugati oldalon a műanyag ablakok gyakrabban párásodnak, mint a déli, délnyugati és délkeleti oldalon szerelt ablakok. Ez a napsugárzással van összefüggésben, mely szintén befolyásolja az üveg felületi hőmérsékletét. Az egész nap árnyékban levő műanyag ablakok alacsonyabb hőmérsékletűek, tehát kevésbé ellenállóak a kondenzációval szemben.
Nem megfelelő fűtés és szellőztetés
Gyakori probléma új épületeknél - az ablakokat a szerkezetkialakítás során szerelik be, a véglegesítő munkák a beltérben (falazás, vakolás stb.) télen, zárt térben zajlanak le, ami viszont növeli a falakban felhalmozódó nedvesség mennyiségét. A szigetelőrendszerek hatására jelentősen növekedik az épületköpeny diffúz ellenállása, melynek következménye az, hogy az új épület akár több évig is száradhat, míg egyensúlyba kerül - ezzel függ össze a magas beltéri nedvességtartalom is. Felújítások esetén - nedves épületek kivételével - a műanyag ablakok száraz, kiegyensúlyozott környezetben kerülnek beszerelésre. Az új ablakok szakszerű beszerelésekor az ablakot nagyjából az épületköpeny vastagságának feléig kell besüllyeszteni, azaz gyakran az eredeti belső spalettás ablak helyére, majd kívülről az ablak környezetét újra beburkolni szigetelőanyaggal. Mindkét esetben a következő érvényes: A minőségi szigetelés elsősorban a természetes hőhidak helyén (sarkak és alacsony hőátbocsátó képességgel bíró pontok) döntő jelentőségű, valamint az alkalmazott profilrendszer minősége, különösen annak hőátbocsátó értéke. Általánosságban elmondható, hogy ha ma a háromkamrás profilrendszerek jelentik a standardot, jelentősen jobb hőátbocsátó értékek (tekintettel a felületi kondenzáció kockázatára) érhetőek el a négykamrás, de elsősorban a modern ötkamrás rendszerek alkalmazásával.